A klímaváltozás az éghajlat, az időjárás változását jelenti, amely minden területen másképpen érvényesül, valahol például több tornádó alakul ki, máshol pedig aszály jelentkezik. Az éghajlat változása természetes, a melegebb és hidegebb szakaszok folyamatosan váltakoznak, a probléma inkább az, hogy az éghajlatváltozás jelenleg sokkal gyorsabb ütemben zajlik, mint korábban.
Az 1980-as évektől, minden egymást követő 10 év egyre melegebb, ez a gyorsulás leginkább a nagy mennyiségű üvegházhatású gáz, szén-dioxid kibocsátásnak köszönhető.
Kína és az Egyesült Államok után az Európai Unió a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású-gáz kibocsátója, az EU-n belül pedig Németország, Franciaország és Olaszország szerepel a lista élén.
Az Európai Unióban a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának 77 százalékáért az energiaszektor felel, 11 százalékáért a mezőgazdaság 9 százalékért az egyéb ipari tevékenységek és további 3 százalékot tesz ki a hulladékgazdálkodás.
A klímaváltozás hatása jól megfigyelhető Európában és Magyarországon is, hisz folyamatosan csökken a biológiai sokszínűség, növény- és állatfajok tűnnek el, nagyobb számban keletkeznek erdőtüzek, növekszik az átlaghőmérséklet és a városokban hőszigetek alakulnak ki.
A hőmérsékletváltozás emellett nagyon sok ember egészségére is negatív hatással van, több esetben a halálozások számát is növeli, ez tovább terheli az egészségügyet. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyre több helyen jelenik meg villámárvíz, amely otthonokat tehet tönkre, nagyobb arányban fordul elő aszály, ami a mezőgazdaságot sújtja, így a hozzánk kerülő élelmiszer minőségét, elérhetőségét, emiatt árát is befolyásolja.
Sűrűbben fordul elő nagy jégeső, extrémebb széllökések, szélviharok is, amelyek az emberi életeket is veszélyezteti az ingatlanok és ingóságok mellett.
Az európai uniós országok a helyzet javítása érdekében klímacélokat tűztek ki maguk elé, amelyek több tényezőből állnak. 1990-hez képest, 2020-ig 20 százalékkal igyekezett az EU csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, de végül 31 százalékot sikerült elérni.
2030-ra az üvegházhatású gázokat az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal szeretnénk csökkenteni az EU-n belül.
Az Európai Unió globális összefogást sürget. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásában megoldást hozhat az adózás, a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése, a zöld technológiára való átállás az iparban, amely a gyakorlatban kisebb vízigényű technológia és megújuló energiaforrások alkalmazását jelenti.
A világ lakosságának életmódváltására is szükség van a kevesebb autóhasználat, és hulladéktermelés érdekében. A mezőgazdasági ágazatban segíthet a precíziós eszközök bevezetése és a felelősségteljes földhasználat (pihentetés).
A megváltozott időjáráshoz alkalmazkodni kell és ki kell védeni annak negatív következményeit, ebben segít például a jégkármérséklő rendszer, amellyel a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva rendezvényen a látogatók közelebbről is megismerkedhetnek.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt a jégkármérséklő rendszerrel kapcsolatos kérdésekkel, legyen szó akár működésről, meteorológiáról vagy egyedi fejlesztésű informatikai rendszerekről!