Változó klíma, alkalmazkodó gazdálkodás. Hazánkra általánosságban jellemző az, hogy a víz vagy túl kevés, vagy túl sok, viszont az utóbbi években leginkább túl kevés. A hazai és globális éghajlati tendenciákra való tekintettel a vízbiztonság megteremtésében pozitív változás szemléletváltás és műszaki beavatkozás nélkül nem várható.
A mezőgazdasági termelés alapfeltétele lett, hogy mihamarabb alkalmazkodjon a fennálló szélsőséges klimatikus helyzethez.
A gazdálkodók jól felfogott érdeke a TALAJ védelme! A talaj szerkezetességének javítása, ugyanis ezen tényezők jelentősen hatnak a talaj vízvezető és vízbefogadó képességére, a vízháztartás optimalizálására, a terméseredményekre, a költségekre, továbbá jelentősen csökkentik a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzeteket. Kiemelten fontos a megfelelő tápanyag-gazdálkodás, a tömörödés és az erózió elleni védekezés, a megfelelő terület- és tájhasználat.
A hazai vízkészleteinknek 3 forrása van, melyek rendelkezésre állása és utánpótlása korántsem olyan kiegyensúlyozott és dinamikus az elmúlt években, ezért a PUFFERVÍZTEREK kialakítása létkérdés!
A csapadék. A kontinentális éghajlatunk a mediterrán felé tolódik, mely azt jelenti, hogy a lehullott csapadék szélsőséges eloszlásból származó mennyiségi rendelkezésre állása mára nem fedezi biztonsággal a vízszükségleti igényeinket.
A felszín alatti vizek. A földtani tömbben tárolt, felszín alatti vízkontingensek megoldást nyújthatnak, azonban ez korlátozottan áll csak rendelkezésre, hiszen fennállhat az a veszély, hogy felhasználás mértéke meghaladja a felszín alatt történő utánpótlás mértékét, végtelen mélységig pedig nem fúrhatunk kutakat, arról nem is beszélve, hogy hazánk magas geotermikus potenciálja miatt igen „hamar” elérjük a meleg és sós termálvízadó réteget. A felszíni vizek. Hazánk egyedülálló fekvése a Kárpát-medencében azonban jelenleg még lehetővé teszi az átfolyó vizek nagyobb arányú rendelkezésre állását, így azok megtartását és hasznosítását. A határokon beérkező felszíni vizeink azok, melyek dinamikusan, a felhasználást meghaladó ütemben megújuló vízkészletek (egyelőre). A megoldást ezért állami szinten a hazánkban történő vízkapacitás növelés, gazdálkodói szinten pedig a termőterületen történő visszatartás, puffer vízterek kialakítása jelenti. Általánosságban a magyarországi termőterületek közel harmada egyaránt kitett az aszálynak, valamint az ár- és belvíznek. Fontos a többletvizek, belvízelöntések termőföldön való lehető leghosszabb ideig tűrése, a mély fekvésű területen, vápákban, tározókban vagy akár csatornákban történő vízvisszatartás!
A fenntarthatóság nem más, mint a természetes- és mesterséges infrastruktúra harmonikus együttműködése, mindannyian függünk a víztől, ezért mindenkinek van tennivalója ebben a kritikus időszakban!
Tudjon meg többet a tanösvény TALAJ, ERDŐSÍTÉS, BIODIVERZITÁS állomásairól!